Bio Abc és Büfé - Győr

Az árpa

Az árpa
(Hordeum vulgare)

 

„A keddi nap a Marsé, a háború istenéé. A marsikus minőségek, így a dinamizmus, a lendületesség, az aktivitás az árpában található cukor élénkítő hatásában jelenik meg. Az árpának minden más gabonafajtát túlszárnyalóan lendületes a csírázása a növekedése és termékenysége. Az árpa ideális a fizikai test megerősítéséhez. Ezen kívül segíti az érzékelést, és javítja az ízlelést. Magas koncentrálóképességet, friss fejet, éberséget ad.”
- Váradi Tibor-

 

Az árpa egyike a legrégebbi gabonáknak. Görögországban és Dél-Itáliában is nagy szerepet játszott a táplálkozásban. Platón alapélelmiszernek, Hippokratész gyógyeledelnek tartotta az árpát. Elterjedt a trópusi területeken, valamint Tibetben (ma is mindennapos az árpából készített lepénykenyér, az ún. champa fogyasztása), a Kaukázusban és a hegyvidékeken is megtalálható.

A gabonafajták közül az árpának a legrövidebb a vegetációs ideje, ugyanakkor a legérzékenyebb gabona is a termőföld tekintetében. Laza, humuszban gazdag, agyagos földben terem a legjobban. Nyári és téli aratású árpafajták léteznek.

Az árpa hántolását, hagyományosan köves malmunkban végezzük. Az árpa csak hántoltan fogyasztható. (Hántolatlan formában fogyasztása azért nem javasolt, mert szúrós korpája megsértheti a gyomorfalat és a bélnyálkahártyát, ami egyéb kellemetlen következményekkel járhat.) Az árpa hüvelyétől több bonyolult hántolási művelet során fosztható meg, annak érdekében, hogy a magban rejlő értékes ásványi- és vitaminagyag-tartalmak ne vesszenek el. A hántolást követően, úgynevezett „árpagyöngyöt” kapunk, ennek meghántolását követően, pedig árpaliszt.

Az árpa fogyasztása felbecsülhetetlenül értékes az emberek számára, mivel könnyen és teljesen megemészthető. Ásványianyag-tartalmát illetően magas a kálium-, mangán-, magnézium-, foszfor-, cink- és vastartalma is, ezen kívül vitaminokban gazdag, B1,B2, B6 és C vitaminok találhatók benne.

Az árpa hűtő hatása miatt kifejezetten a nyár gabonája. Ennek magyarázata, hogy foszfortartalma alacsonyabb a búzáénál, így fűtőértéke kisebb.

Az árpa további kedvező hatásai közé sorolható, hogy az árpanyák megnyugtatja az irritált és gyulladt gyomor- és bélnyálkahártyát. Bronchitisnél és torokgyulladásnál is enyhülést hoz, valamint támogatja a tüdőt.

Az árpából készült malátakivonat segít a lábadozók felerősödésében, a gyerekek erősödésében és ajánlható erős testi és lelki igénybevételnél is.

Az árpa nagy mennyiségű kovát tartalmaz, melyből sok erőt nyer az idegrendszer, erősíti az izomzatot, a kötőszövetet (a benne rejlő nagy mennyiségű kovának köszönhetően). Jó hatással van a csontokra, a fogakra, a bőrre és a hajra is.

 

Kapcsolódó receptek…

A lenmag

A lenmag
(Lini semen)

 

 A lenmagot már a Kr.e. 14. században is termelték és használták a népi gyógyászat különféle területein. Erre jó bizonyíték, hogy az egyiptomi sírkamrákban a halottak mellett találtak lenmagokat, amelyeket valószínűleg útravalónak szánták a túlvilági útra. Hippokratész már  Kr. e. 500 körül említi a lenmagot testi fájdalmak, hurut és hasmenés elleni gyógyító növényi szerként. Ma haszon és gyógynövény is egyben.

 

A len (Linium usitatissimum) növényt rostjáért és olajos magjáért termesztik. Egyéves, kék virágú haszon- és gyógynövény. A len ismert gyógyhatásai közé tartozik, hogy serkenti az agyműködést, csökkenti a koleszterinszintet, ezáltal ér- és szívbetegségben szenvedőknek ajánlott a fogyasztása. A lenmagot bélrenyheség, bélmegbetegedések és székrekedés esetén az emésztés szabályozására használják.

Nyákkészítmény formájában gyomor- és bélmegbetegedések ízületi és egyéb gyulladások kezelésére is sikerrel alkalmazzák.

Tartalmaz értékes Omega-3 zsírsavat (linolénsav) is mely az érelmeszesedés kialakulását segít megelőzni.

Magas rosttartalma miatt a lenmag gátolja a Candida gomba elszaporodását a bélrendszerben, sőt növényi hatóanyagai rákellenes hatással is rendelkeznek.

Számos vitamin és ásványi anyag forrása, így jótékony kiegészítője lehet a fogyókúrának is. Fogyasztása ajánlott joghurtba vagy müzlibe keverve, mag formájában pelyhesítve vagy őrölve. Tört állapotban történő fogyasztása elősegíti a vitaminok és ásványi anyagok felszívódását.

 

A durumbúza

A durumbúza
(Triticum durum)

 

 „A vasárnap a Nap napja. A gabonák közül a búza hordozza magában legerősebben a Nap erőket, melyek a felfelé törekvés erejét adják a növény számára. Míg a téli vagy tavaszi növényeknél a hajtás rövid, melynek növekedése akár a föld alá is irányulhat (pl.: spárga, gyöngyvirág), addig a gabonafélék hajtása hosszú, és egyenesen fölfelé irányul. Vagyis a gabonafélék kimondottan a „Nap növények”. Így a gabona az egyenes, nyílt és tevékeny ember szimbóluma, ugyanakkor a mindennapi kenyér az ember napszerűvé válását is segíti.”
- Váradi Tibor-

 

A búza egyik fő típusa a kemény- vagy más néven durumbúza. Köves malmunkban, őrléssel állítjuk elő a durumlisztet és a durumbúza darát. Makarónibúzának is nevezik, mivel magas fehérje tartalma miatt alkalmas tojás nélküli (olasz) tészták készítésére.

A durumbúza darát világszerte ismerik és használják is. Kedvelt népi eledel például Észak-Afrikában a durumdarából készült kuszkusz, Etópiában a kelesztett pizzának (injerának) az alapanyaga, az Alenywel összepréselt durumdara és rizsliszt keveréke pedig népszerű kínai étel.

Magas ásványi anyag és vitamintartalmú, optimális fehérje-összetételű, és nem utolsó sorban kitűnő rostforrás is.

Lassan felszívódó szénhidrátként kevésbé emeli meg a vércukorszintet, hosszan tartó teltségérzést okoz, ezért kevesebb mennyiség is elegendő lehet egy-egy étkezés alkalmával. Könnyen emészthető így, kíméli az emésztőrendszert.

Glutenint tartalmaz, ezért fogyasztása lisztérzékenyek számára nem ajánlott.

Sütéshez és főzéshez egyaránt alkalmas. Alkalmazása megegyezik a hagyományos búzadara felhasználásával. Könnyedén készíthető belőle tejbegríz, grízgaluska, túrógombóc és más sütemények, valamint főtt ételek. Kiváló tojás nélküli tészták elkészítéséhez.

 

Kapcsolódó receptek:

A tönkölybúza

A tönkölybúza
(Triticum spelta)

 

„A vasárnap a Nap napja. A gabonák közül a búza hordozza magában legerősebben a Nap erőket, melyek a felfelé törekvés erejét adják a növény számára. Míg a téli vagy tavaszi növényeknél a hajtás rövid, melynek növekedése akár a föld alá is irányulhat (pl.: spárga, gyöngyvirág), addig a gabonafélék hajtása hosszú, és egyenesen fölfelé irányul. Vagyis a gabonafélék kimondottan a „Nap növények”. Így a gabona az egyenes, nyílt és tevékeny ember szimbóluma, ugyanakkor a mindennapi kenyér az ember napszerűvé válását is segíti.”
- Váradi Tibor-

 

A legértékesebb búzáink egyike, már az ókori Egyiptomban is termesztették. Azonban a 19. század óta sok helyen visszaszorult termesztése a búzához képest, kisebb terméshozama miatt. Manapság is szinte mindenhol megterem, de leginkább a meszes talajok nyújtanak termékeny táptalajt a növény kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Napjainkban reneszánszát éli a neki tulajdonított jótékony egészségügyi hatásoknak köszönhetően.

Egyéves, magas növésű, magas szárakkal rendelkező növény. Nyáron a meleg, száraz, rendszerint meszes, részben nehéz agyagos és vályog talajokat kedveli. A hidegre kevésbé érzékeny, ezért magasabb területeken is vethető.

Az általunk vetett tönkölybúza, egy magyar nemesítésű fajta, melynek neve ÖKO-10. Ez Magyarországon az egyetlen elismert tönkölybúza fajta, melyet dr. Kalmár Gergely és dr. Kajdi Ferenc fejlesztettek ki. A tönkölybúzát hagyományos köves malmunkban frissen őröljük. A tönkölybúza szemek megőrlésével keletkező teljes kiőrlésű liszt különlegessége abban áll, hogy a magnak (vagyis a teljes búzaszemnek) valamennyi alkotórésze megjelenik magában a végtermékben is, ettől válik teljes értékű élelmiszerré. Tartalmazza az ásványokban és nyomelemekben gazdag korpát (héjrész), az élet továbbvitelét biztosító vitaminokat, olajokat és az értékes aminosavakat tartalmazó csírát, valamint az energiát hordozó liszttartamot. A tönkölybúzából készült teljes kiőrlésű lisztet önmagában is csomagolunk és forgalmazunk, valamint a teljes kiőrlésű liszt különféle lyukméretű szitákon való rostálási folyamatok által jutunk: finom, apró szemcséjű félbarna liszthez, durvább nagyobb szemcséjű darához, valamint a könnyű, emésztést elősegítő korpához.

A tönkölybúza kitűnik magas fehérje- és B1 vitamintartalmával más búzafajták közül. B2, B3, B5, E vitaminokban gazdag, de megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin csoport (B12 kivételével) és kimagasló a cink, foszfor, magnézium, réz, mangán, magnézium, kalcium, szelén és vas tartalma is.

Rendszeres, hosszú távú fogyasztásának kedvező hatásai közé tartozik, hogy koleszterinszint-csökkentő, érelmeszesedést megelőző és esszenciális zsírtartalma jótékonyan hat az idegrendszerre. Napi 10-15 dekagramm teljes kiőrlésű tönkölykenyér biztosítja az ember napi aminosav, vitamin- és ásványi anyag szükségletét. Magas rosttartalma elősegíti az emésztőrendszer harmonikus működését és hozzájárul az emberi szervezet egészségének megőrzéséhez.

Felhasználása ajánlott sütéshez, főzéshez. (Ugyanúgy felhasználható, mint a fehér liszt.) Kenyerek, sütemények, kelt- és sült tészták elkészítéséhez. (Magas sikér tartalma miatt könnyebben, jobban lágyul, ezért a hagyományos receptekhez képest kb. 50 g-mal több mennyiséget ajánlatos süteményekbe tenni.)

Kapcsolódó receptek: